Főoldal » Cikkek » Mindenféle

Szimulációk igazolják a holografikus univerzum elméletét

Szimulációk igazolják a holografikus univerzum elméletét

A tízdimenziós gravitáció elméletre vonatkozó számítások a standard alacsonyabb dimenziós kvantumfizikával azonos eredményekre vezet.

Ron Cowen

A fekete lyuk belsejében Albert Einstein gravitáció elmélete és a kvantumfizika látszólag ellentmondásban vannak, de amennyiben az univerzum holografikus kivetítés, az ellentmondás feloldható.

Fizikusok egy csapata világos bizonyítékkal szolgált arra a lehetőségre, hogy univerzumunk egy hatalmas kivetítés csupán.

Az 1997-ben Juan Malcadena1 elméleti fizikus által felállított vakmerő univerzum modell szerint a gravitáció végtelenül vékony rezgő húrok révén keletkezik, ami a hagyományos fizika kifejezéseinek újraértelmezését jelentheti. A húrok bonyolult, a tér kilenc és az idő egy dimenziójában létező matematikai világa egy hologram csupán: a valódi működés egy egyszerűbb, lapos kozmoszban zajlik, ahol nincs gravitáció.

Maldacena elgondolása felvillanyozólag hatott a fizikusokra, mert egy népszerű, szilárd lábakon álló, de még bizonyítatlan húrelméletet kínált – és mert megoldást jelentett a kvantumfizika és Einstein gravitáció elmélete közötti látszólagos ellentmondásokra. A fizikusok számára egy matematikai Rosetta követ, egy ’kettősséget’ biztosít, amely lehetőséget biztosít számukra, hogy oda-vissza fordítsanak a két nyelv között, és hogy az egyik modellben egy olyan problémát oldjanak meg, amely a másikban megoldhatatlannak tűnik, és viszont (lásd: ’Collaborative physics: String theory finds a bench mate’). Jóllehet Maldacena elgondolásainak érvényességét elég sokan természetesnek tartották, szigorú bizonyítása eleddig felfoghatatlannak bizonyult.

Az arXiv tárhelyre posztolt két tanulmányban Yoshifumi Hyakutake és kollégái a japán Ibaraki Egyetemről most, bizonyítják, ha nem valóságos bizonyítékát adják, legalábbis ellenállhatatlan bizonyítékot nyújtanak arra, hogy Maldacena feltételezése igaz.Az arXiv tárhelyre posztolt két tanulmányban Yoshifumi Hyakutake és kollégái a japán Ibaraki Egyetemről most, bizonyítják, ha nem valóságos bizonyítékát adják, legalábbis ellenállhatatlan bizonyítékot nyújtanak arra, hogy Maldacena feltételezése igaz.

Az egyik tanulmányban2 Hyakutake kiszámítja a fekete lyuk esemény horizontja (a fekete lyuk és az univerzum többi részének határa) pozíciójában a fekete lyuk belső energiáját, entrópiáját és olyan további tulajdonságait, amelyek a húrelmélet, valamint az úgynevezett virtuális részecskék hatásai előrejelzésein alapulnak, amelyek  folyamatosan merülnek fel a létezésből (lásd Astrophysics: Fire in the Hole!’). A másikban3 az alacsonyabb dimenziójú, gravitáció nélküli kozmosz belső energiáját számítják ki. A két számítás eredményei egyezőek. „Úgy tűnik, hogy a számítások helyesek.” mondja a most a New Jerseybeli Princetonban az Advanced Study Institute-ban dolgozó Maldacena, aki a team munkájában nem működött közre.


Rendszerek közötti váltások

A felfedezések „érdekes módját biztosítják a kvantum gravitáció, és a húrelmélet sok gondolata tesztelésének” teszi hozzá Maldacena. A két tanulmány – teszi hozzá – a japán team által az elmúlt néhány évben megjelentetett cikksorozat betetőzése. „A tanulmányok egész sora nagyon jó, mert a kettősséget [az univerzumok természetét] olyan rendszerekben teszteli, ahol nincs lehetőség analitikus tesztekre.”

„Talán első ízben erősítettek meg számszerűleg valami olyat, amiben meglehetősen biztosak lehettünk, hogy igaznak kell lennie – nevezetesen, hogy bizonyos fekete lyukak termodinamikája egy alacsonyabb dimenziójú univerzumból reprodukálható”, mondja Leonard Susskind, a kaliforniai Stanford University elméleti fizikusa, aki a teoretikusok közül elsőként tanulmányozta a holografikus univerzumok elképzelését.

A japán team általi felfedezett univerzum modellek egyike sem hasonlít a sajátunkra, jegyzi meg Maldacena. A fekete lyuk kozmoszának tíz dimenziója van, amelyek közül nyolc egy nyolcdimenziós gömböt alkot. Az alacsonyabb dimenziójú, gravitációmentesnek azonban csak egyetlen dimenziója van, és kvantumrészecskéinek sereglete idealizált húrokhoz, vagy kölcsönösen csatolt harmonikus oszcillátorok csoportjához hasonlít.

Mindazonáltal – mondja Maldacena -, a számszerű bizonyíték alapján, hogy ez a két látszólag összeegyeztethetetlen világ valójában azonos, reménykedhetünk abban, hogy a mi univerzumunk gravitációs tulajdonságai egy napon egy egyszerűbb kozmosz tisztán kvantumelméleti kifejezéseivel magyarázhatókká válnak.


A referenciákat lásd a forráslinken!


Forrás: http://www.nature.com/news/simulations-back-up-theory-that-universe-is-a-hologram-1.14328#/ref-link-1
Kategória: Mindenféle | Hozzáadta:: nisargadattin (2013 December 20)
Megtekintések száma: 642 | Hozzászólások: 1 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0
1  
Részemről csak hologramként látom a világot.
Más nem is lehet.

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]