Főoldal » Cikkek » Robert Adams

Robert Adams: Nem két test van! - 76. átirat

Nem két test van!

 

76. átirat

1991. július 7.

 

      Robert: Üdvözlet Henry házában! Jó újra látni benneteket. Jó veletek lenni. Teljes szívemmel szeretlek benneteket.

      Az emberek két típusa jön ide. Az egyik a Bhakták, ezek vallásos emberek. A másik a Dnyáníságra törekvők. Mindketten nagyon különbözők. A bhakták általában a rajongók. A Dnyáníságra törekvők szokatlan módon próbálják levetni elméjüket.

      Például: Voltak itt csomóan Santa Cruz-ból. Úgy hiszem, nyolc alkalommal jöttek, körülbelül. tegnapi információ szerint mind Dnyáník lettek. Szóval, levelet is kaptam, ezt erősítendő, Richard Hill-től. Emlékeztek rá?

      SM: Igen.

      R: Szeretnéd felolvasni? (Robert egy tanítványtól kérdezi) (SM: Igen.) Sok levelet kapok, és megosztom őket veletek, mivel érdekesek.

      SM: (Mary olvas) A következőt írja:

      Kedves Robert,

      Hosszú ideje nem találkoztunk. Édesanyámat látogatom, és még nem vagyok felzaklatva. Csak egy szó, és megint reng a föld. Elképesztő ez a tudatosság, nos, a csodák sosem múlnak.

      Láttam Jay-t pár hete. Hallom, állítása szerint meg van világosodva, ámbár nekem nem mondta. Santa Cruz-ban a megvilágosodás vindikálása tízezer százalékon áll. Jim-nek, Trish-nek és még sokan másoknak van bejegyzett igényük. Úgy gondolom, ha elég sokáig élsz, akkor mindent hallasz és látsz. Micsoda álom.

      Nos, én hiszek a szatszangban, és minden jól van. Engem ez leforráz, fel kell adnom a humorérzékemet, ha a megvilágosodás azt jelenti, hogy beszélni kell minderről ...? (négy betűs szó, komolyan!) Nos, az igények növekedtével, és a nap nyugtával felhajtást ajánlok, és ki kell fejeznem a hálámat a segítségedért.

      Szeretettel,

      Richard Hill.

      PS. Nem tudsz házat venni Marin-ben, hacsak a gurud nevét be nem írod az űrlapra.

      SM: Úgy hangzik, mint egy lakásbejelentő. (nevetés)

      R: Sok hasonló levelet kapok. Mi a különbség, voltaképpen?

      SH: Megvilágosodás diplomákat kellene kiadnod. (nevetés)

      R: Igen. Én ezt már mondtam korábban. (nevetés)

      SG: Áruld! (nagyobb nevetés)

      R: Érdekes ez, néhánnyal ezek közül az emberek közül. Az életükben bekövetkező első csapáskor hisztériáznak, megvadulnak, képtelenek kezelni, és Dnyánínak mondják magukat. Nos, ez jó, úgy vélem, érdekessé teszi az életet.

      (csönd)

      Az egyik problémánk a tanítással az, hogy amikor azt mondom, hogy "Nem vagy a test", sokan közülünk még mindig azt hiszik, hogy a testben lévő lélek vagyunk.

      Például: Amikor betegséggel jön hozzám valaki, vagy bármi más problémával, és én azt mondom neki, hogy ő nem a test, akkor azt hiszi, hogy igazi Énje a testen belül van, de ő nem az a test.

      Most ez nem is állhatna messzebb az igazságtól. Soha nincs két test. Nem az a helyzet, hogy van a fizikai tested a problémákkal, és aztán van egy másik test, ami tudatosság, vagyis az Én. És az idea az, hogy az Énen belülre kell fordulnod, és az első testet el kell hagynod. A teljes valóság és a teljes igazság az, hogy csupán az egy létezik. A test, amivel azonosulsz, még csak nem is létezik.

      Spirituális életed kezdetén Istenhez imádkozol. Istent tőled különállónak hiszed, és ez a legtöbb ember számára jó, ezzel egyáltalán semmi baj nincs, mert legalább egy magasabb lényhez imádkoznak. Amennyiben őszinték, eljön az idő, mikor megtapasztalják, hogy amihez imádkoztam, az rajtam belül van.

      Ahogy Jézus mondta, "Az Atya énbennem van". És abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy külső testünk a bűné, a belső azonban, váó! Az valami más, az az, ahol Isten él. Vagyis, a személy felvágása esetén meg fogom találni istent? De ez szintén jó, mert most tudatosságnak hiszed azt, és Isten, Brahman rajtad belül van. És ez általában éveken, és éveken, és éveken át tart. De megint, ha őszinte vagy, és most egy tanító, vagy Bölcs tapasztalatával kéne rendelkezned, hogy menj, cselekedj más dolgokat, vagy merülj mélyen, mélyen önmagadba. A felismerés, hogy egyáltalán nem létezik test, magától jön. Semmiféle test nem létezik. Senki nem létezik odabent. Senki nem létezik odakint. Egyedül tudatosság, abszolút valóság létezik, és az én-vagyok az.

      Más szóval, eljutsz a következtetésre, hogy nem létezik test, hogy csinálja jól. Nem létezik problémákkal bíró test. Nem létezik test, ami megvilágosulatlan, és aminek megvilágosulttá kell válnia. Egyszerűen nem létezik test. És mégis, a megjelenés nagyon erős. Néhányunk esetében az elme nagyon erős. Mindenféle dolgokat mond nekünk. Lóvá tesz minket, játszadozik velünk, elhiteti velünk, hogy valahol valami nincs rendben, vagy másik végletként elhiteti velünk, hogy megvilágosodottak vagyunk. Most épp, hogy önmagad megvilágosodottnak gondolása mutatja számodra, hogy nem vagy az. Nem maradna senki, hogy ezt állítsa. Az igénylő meghaladásra kerülne. Csupán létezőséggé válnál. Csupán Éneddé válnál.

      Valójában nem létezik senki, aminek önmagává kellene válnia. Ez az, amiért a szavak, szavak, szavak mind képzeletbeliek. De annak megértetéséhez, amiről beszélek, szavakat kell használnunk. Senki nem létezik, hogy váljon valamivé, soha nem is létezett. Senki. Soha nem mondhatod, hogy "Váltam," mivel ha váltál volna, az én halott volna. Nem létezik állítás, amit tenni tudsz. Nem létezik senki, hogy állítást tegyen. Csupán vagy. Végtelenséggé váltál.

      Honnét tudod, mikor érkeztél a célba?

      Éneddel kezdődik, először. Nincs kapcsolatod a testtel, megint. A test, ami először is soha nem is létezett, eltűnik. Ez nagyon paradoxikus. Nem létezik test. Mentes vagy tőle, és mégis mindenki más testként lát téged. És tapasztalatokon keresztülmenni látnak téged, mint mindenki mást. De biztosíthatlak, hogy nem létezik test. És a szavak, hogy nem létezik test, még csak el sem érnek hozzád, mert amikor megérkeztél, a szavak értelmetlenné válnak.

      Nem állítod többé, hogy "Nem vagyok a test. Tudatosság vagyok." Ez egy viccé válik. Mindezek a szavak, megszabadulás, móksa, megvilágosodás, abszolút valóság, végső egység, nirvána, üresség, viccé válnak. Egyedül az adnyání használja ezeket a szavakat, és persze én, a tanítás során.

      Mindenütt jelenlévővé, mindent áthatóvá válsz. Azaz, valójában az vagy, először is, én használom a szót, hogy "válsz". Ámde, nem érzel többé semmit. Nincs mit érezni. Nincs minek lenni. Nincs mit tapasztalni. Olyan szavakat használunk, mint boldogság. A boldogság egyszerűen a normálison túli állapotot jelent, ami oly örömteli, az örömhöz hasonlítva, amit ismersz. Túl van azon az örömön. Túl boldog, hogy boldogság legyen. Túl szerető, hogy szeretet legyen. Messze meghaladja azokat a minőségeket. Nincsenek szavak, amelyekkel leírható volna.

      Tehát, mire való ez az egész beszéd? Miért akarjátok, hogy ezeket a dolgokat mondjam?

      Mert embernek hiszitek magatokat, és a szót, a jó szót akarjátok hallani. A jó szó az "csönd". Ezért mondom nektek gyakran, amikor beszélek, hogy én valójában csöndben vagyok, és nektek a sorok között kell olvasnotok valahogy. Nem a szavak hatolnak szívetekbe. Hanem amit a sorok között, a szavak között olvastok. És amit a sorok között, a szavak között olvasol, nem más, mint Éned. Az vagy.

      Ezért, amikor valóban az vagy, az egység áthatja szívedet, és te és én nem vagyunk elkülönülve. Nincs elkülönülés most, de a legtöbben kitartóan hiszitek, hogy a test vagytok. Fájdalmaitokat, problémáitokat, bajaitokat panaszoljátok. Kiék ezek a fájdalmak? Kiék ezek bajok? Értsd meg, hibát követsz el, ha a testet mondod, mivelhogy test nem létezik. Nem látod mostanra, mi a leggyorsabb útja e dolgok eltávolításának tudatosságodból? Ne fogd a testre! Most mindent a testre fogsz. Régebben az ördögre fogtad. Most, miután a Dnyána Márgába bejutottál, a testre fogod. "Ez a test hibája, ez nem én vagyok. Nem én tettem, a test csináltatta velem. A test az, ami dühbe gurult. A test az, ami beteggé válik, kijön a sodrából, s a többi. De ha csupán a bensődben tudnád tartani valahol, hogy nem létezik test, csináljon bármit. Nem létezik test, melyet egészségessé kell tenned.

      Oly sokan mondják nekem, akik betegséggel, bántalommal bírnak, "Robert az úton haladva, és még testnek gondolva magam, meggyógyíthatom a testet, és egészségessé tehetem a testet? Miközben a testnek hiszem magam." Ez hiba, mert megerősíted, hogy létezik egy test, amit egészségessé kell tenni. Soha nem létezett test, amely beteggé vált volna, vagy bármiféle problémája volna.

      Mit látsz a szemeiddel? Mit érzel? Mit látsz a világban?

      A legtöbben imádkozni akartok a világért, békét akartok hozni a világba, harmóniát akartok hozni a világba, csökkenteni akarjátok az ember ember iránti embertelenségét. Ez nagyon szép, és jó, de káprázattal dolgozol. Mert ezek közül a dolgok közül semmi nem történik valójában. Történni tűnnek, ami csalfa látszat.

      Természetesen nem kéne egy szituációt ignorálnod, amikor az vibrációdba kerül. Amikor vibrációdba kerül valaki, és szükséget szenved bármiben, nincs miről gondolkodni. Amikor azt gondolod, hogy segítesz, hibázol. Egódat dagasztja, és azt gondolod, jót cselekszel valakivel, a segítség által.

      Ezt jelenti a bibliai mondás, hogy "Egyezz ki gyorsan ellenlábasoddal!" Azt jelenti, hogy azonnal, gondolkodás nélkül kell segítened. Én nem téged segítelek, és te nem engem segítesz. Egyedül az egy létezik, és amit az egyről gondolsz, és amit az egynek teszel, az nem más, mint Éned. Ezért hát, ne gondold, hogy én egy jó ember vagyok! Segítek a hajléktalanokon. Csupán tedd, ha azt készülsz tenni.

      Sokszor megyek a belvárosi menhelyre Dennis Weaver-rel, és néhány más emberrel, hogy az ételosztásnál segítsek. Általában nem beszélek róla senkinek. Nem gondolok rá. Ez nem jócselekedet. Csupán cselekszem, mivelhogy történik, és a valóságban mégsincs senki, aki cselekedne bármit. Az én vagyok a cselekvő elképzelésétől meg kell szabadulnod! És, ha gondolkodnod kell, hogy "Tegyem, vagy ne tegyem", felejtsd el, ne tégy semmit!

      Nagyon ellentmondásos, de egy igazi Dnyání, vagy megvilágosodott Bölcs, nagy szánalommal, nagy szeretettel, univerzális szeretettel, univerzális szánalommal bír. Sokan hiszik még mindig, hogy egy Dnyáníról nem feltételezett, hogy érdekelje bármi. Csupán a véleménnyel, hittel bírásod mutatja, hogy hosszú utat kell még megtenned. Nem léteznek gondolatok, nem létezik ideája semmiféle cselekvésnek. Csupán cselekszed. Ha cselekedned kell. De nem gondolkodsz rajta. A tested, vagy amit a testednek nevezel, nem létezik, tenni fog tűnni, amit tennie kell. Aminek semmi köze hozzád.

      Sokan hiszik a másokért való aggódást erénynek. A másokért való aggódás az egóból jön. De a gondolkodás nélküli másokért cselekvés, mások gondolkodás nélküli segítése az Énből jön. Tehát, egy igazi Dnyání nem ül barlangban, és meditál egész nap, hanem aktívnak tűnik időnként a világban. De nincsenek gondolatok, nincs kötődés, nincs cselekvőség érzés, hanem tiszta szeretet van. Szeretet, amit az átlagember soha nem képes megérteni.

      Gondolj önmagadra egy pillanatra! Mit gondolsz, mi vagy valójában? Most ne arra gondolj, ami lenni szeretnél! Mit gondolsz, rendben vagy most? És őszintének kell lenned önmagadhoz! Az őszinteség nagyon fontos. Gondolj arra, hogy mi vagy most! Mit gondolsz, mi vagy?

      Önmagadnak azt a gondolatát meg kell haladni. Túl kell rajta haladni. A gondolatot le kell állítani. Mert akár jónak gondolod magad, akár rossznak, az egy gondolat. És amíg gondolat, addig más gondolatokhoz fog vezetni, és azok más gondolatokhoz fognak vezetni, és elég hamar egy egész zsák gondolatod lesz, amitől meg kell szabadulnod.

      Ezért, amikor önmagadra gondolsz, kapd el magad! Tedd fel magadnak a kérdést, hogy "Ki gondolkodik? Ki gondolkodik?" Nem számít, miről szólnak, nem számít, milyen szépek a gondolataid, állandóan kérdezned kell magad, "Ki gondolkodik?" Nincs szépség, nincs káosz, mindkettő szélhámos. Mégis, van egy ... keresem a szót... van egy öröm, van egy boldogság, amit nem lehet megmagyarázni. Az az öröm és az a boldogság a természete az univerzumnak. Nincs köze az univerzumhoz. Nincs köze Istenhez, vagy a világhoz. Isten, a világ, a saját képzeletedből származik, a tudatosság, az abszolút valóság a saját képzeletedből származik.

      Mert emlékezz, senki nem létezik, hogy tapasztalja az abszolút valóságot. Nem mondhatod, hogy "Azt hiszem, tapasztalom az abszolút valóságot, vagy azt hiszem, tapasztalom a tudatosságot." Ez értelmetlen. Senki nem létezik, hogy tapasztalja azt. Amikor erre ráébredsz, a spontaneitásra ébredtél rá. A pillanatra ébredtél rá. Ahol nincs múlt, és nincs jövő. Csupán a csodálatos boldogság.

      Mi történhet azzal a csodálatos boldogsággal valaha? Meg tudja változtatni valaki? El tudja vinni valaki? El tudja pusztítani valaki?

      Senki nem létezik, hogy tegye ezeket a dolgokat. Mivel nem létezik boldogság, és valami más. Egyedül a boldogság létezik, jobb szó híján, az van. És ahogy erre ráébredsz, tested szétbomlik, úgymond. Igazából nem bomlik szét, mert először is, soha nem létezett. Egyszerűen Énedre ébredsz. És ez olyan valami, amit tapasztalni kell. Megtanulod békén hagyni a világot. Mégis, ez úgy hangzik, mint egy ellentmondás, mert mint azelőtt mondtam, automatikusan segítesz, és egy szívjóságos hozzáállásod van. Most azt mondom, hagyd békén a világot! Valójában ez nem ellentmondás, mert egyedül a világ békénhagyásával automatikusan eszközzé válsz mások számára. Hogy lehet ez?

      Tudatosságod kiterjedésével mindent áthatóvá válsz. Ez olyan, mintha fény volnál a sötétség szobájában. És a fény mutatja az utat. A sötétség átalakul fénnyé. Mintha világítást szabályzó kapcsoló volnál, a fény feljebb, és feljebb, feljebb, és feljebb kapcsolódik, mígnem az egész szoba megtelik fénnyel. Ez van, amikor tudatosságod kiterjed. Gondolatok nélkül, érzelmek nélkül, érzések nélkül. Fényévé válsz a világnak, úgymond. És bárki a jelenlétedben megkapja a kegyelmét és a gyümölcseit az Énnek, ami vagy.

      Tehát, a kérdésre, hogy "Mi a leggyorsabb módja a felébredésnek?"

      A válasz mindig az, hogy legyél egy Bölcs társaságában. Szatszangon, vagy máshogyan, és ne gondolkodj rajta. Ne gondolkodj a történteken, hanem nyisd ki a szíved, és érezni fogod a kegyelmet, amely ott lakozik. Sőt, mikor azt mondom, hogy "Dolgoznod kell magadon.", az is névhiba Mivel nem létezik én, illetve test, amin dolgozni lehetne. Ez egy válasz csupán az emberek kérdésére. Hogy dolgozhatnál valamin, ami nem létezik? Ezért mondom azt, hogy "Csupán legyél önmagad!" Tehát, ha a személyek, ha egy bankrabló ezt úgy értelmezi, hogy jobb bankrablóvá kell válnia, és önmagának kell lennie, úgyhogy megy, és még több bankot rabol ki.

      De ha a spontaneitásban élsz, amiről beszélek, ha a pillanatban élsz, Éned a tiszta Én. A hamisítatlan Én. Az Én, amely isteni szeretet, béke, boldogság.

      A legjobb mód, megint, ahogy ezt tenni tudod az, hogy egy Bölcs társaságában vagy, és minden vágyad feladod. Add fel az összes vágyat, ami a megvalósítás akarására irányul! Semmit nem kell elérni. Semmit nem kell csinálni. Nem léteznek követendő diszciplínák. Még az ön-kutatás is elméd elcsöndesítésére szolgál csupán. Mindennek a célja az elme elcsöndesítése. Mikor az elme csöndes, dolgok kezdenek történni. Nem az általam elmondottakkal való egyetértésen, vagy egyet nem értésen múlik, az mindegy. Egyszerűen legyél az Éned, épp úgy, ahogy vagy. Amikor azt mondom, hogy "Épp úgy, ahogy vagy", nem arra gondolok, hogy ahogy öt perce, vagy egy perce voltál. Az épp úgy, ahogy vagy igaz természetedet jelenti ebben a pillanatban. Ebben a szempillantásban. Ebben a szempillantásban szabad vagy.

      (rövid szünet)

      Vedd észre, mit csinálsz most! Gondolkodsz. Az elrontja. Tanulj meg gondolkodás nélkül időzni! Még akár pár másodpercre is. Ez ugye nehéz. Ez az, amiért fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy "Ezek a gondolatok kihez jönnek?" Ez egy módszer csupán a gondolkodás abbahagyásához.

      (rövid szünet)

      Néhányan kezditek érezni, miről beszélek. Semmi gondolat. Semmire nem kell emlékezni. Semmit nem kell tenni. Mikor gondolatok jönnek hozzád, ügyeidről, nehéz helyzeteidről, ismerd fel, hogy ügyeidet és nehéz helyzeteidet az Énnek adtad, és minden jól van!

      Más szóval, az előálló szituáció akármilyen erős, nem kéne hatással lennie rád. Boldogtalanság érzést, vagy boldogság érzést okozva. Semmiféle dolognak nem kéne ilyen hatalommal bírnia. Ezt nevezik gondolatmentes állapotnak. Ami valójában nem nehéz. Engedd el! Ha becsukod a szemed, az segíteni fog. Ha kell valamit csinálnod, figyeld a légzésedet! De ha nem tudod, a légzésedről feledkezz el! Végül is, kihez jön a légzés? A testhez. Mivel nem létezik test, lélegzet sem létezik. Akkor mi létezik? Az én-vagyok. Mi az én-vagyok? Csönd. Tárd ki a szíved, engedd el! Nem létezik múlt, nem létezik jövő. Soha semmi nem árthat neked. Örökkévalóságban létezel. Legyél csöndes! A lélegzet nem létezik többé. Soha nem létezett test. Csak az létezik. Csönd.

      (csönd)

      Nos, van valamilyen kérdésünk?

      SM: Jó néhány átiratunk van, és listába rendeztük az átiratok számait. Úgyhogy, akiknek számozás nélküli átirata van otthon, elvehet egy lapot, és megkeresheti a számát.

      R: Kérdezzetek nyugodtan, bármiről!

      SC: Szia, Robert! Hogyan maradjak a csöndben? Ahelyett, hogy csupán kérdezném magam, mint... nem tudom, mondjuk, "Én-vagyok ő, én-vagyok a tudatosság, én-vagyok a boldogság és tudat." Csak újra, meg újra, ahelyett, hogy az én-gondolatot követném?

      R: Miért nem veszel egy mély lélegzetet, és nem csinálsz semmit? Mivel ez jelenik meg, amikor ezeket a dolgokat mondod, még mindig azonosulsz a testeddel. Úgyhogy, próbálj meg egyáltalán semmit se csinálni! (SC: Igen, de a gondolatok állandóan jönnek, ezért kérdezem ezt.) Akkor add meg magad! (SC: Mi?) Akkor add meg magad, a szívednek, Istennek! (SC: Nem értem, mit értesz ez alatt?) Mondj valami ilyesmit, hogy "Vedd el ezt Isten!" Minden egyes alkalommal, hogy gondolatod, érzésed, érzelmed támad, add át azt Istennek! Amíg üressé nem válsz. Próbáld ki!

      SB: Bizonyos másmilyen típusú Anandil tanítások, mint a Joshen tanítások például, nem a gondolatoktól való megszabadulásra koncentrálnak. Ők csupán a jelenben időznek, és a gondolatokról megfeledkeznek. A jelenben maradnak, és hagyják a gondolatokat jönni és menni, és nem vonódnak be, nem vesződnek gondolatoktól való megszabadulással. Csupán pihennek a jelenben, vagyis a tudatosságban.

      R: Ez a vipasszaná meditációhoz hasonlít. Semmi baj vele.

      SB: Olvastam valamit Ramanáról, hogy ő a gondolatoktól való megszabadulásról beszél többnyire, de az egyik szakaszban azt mondta, hogy időzz csupán a jelenlétben, és a gondolatokról csupán feledkezz el. Hagyd őket jönni és menni, és még csak ne is játszadozz velük.

      R: Bármilyen módszert használhatsz az elméd lecsöndesítéséhez.

      SC: Hadd kérdezzem meg, mit értesz a jelenlétben való tartózkodáson? (SB: A tudatosságban időzést.) Nos, még mindig nem értem.

      R: Csak légy, ahol vagy, és gondolataidat hagyd jönni, és menni! Használj akármilyen módszert, amit kell! Csinálj bármit, amit csinálnod kell, de a cél az elme elcsöndesedése. Amikor az elme csöndessé válik, minden történik magától. Mindez a sokféle módszer, amiket a különböző tanítók, a zen tanítók, a buddhista tanítók, de még a keresztény misztikusok is mondanak neked, elméd elcsöndesedését célozzák. (szünet) Érezd, milyen csöndes vagy most! Nem számít, jönnek-e gondolatok, vagy sem. Csupán legyél csöndes! Más szóval, ne ismerd el a gondolatokat azok érzése által! Bármi el nem ismertnek el kell hagynia téged, előbb vagy utóbb. Ennélfogva, mikor érzéseid nem érintik többé, gondolataid el fognak oszlani.

      SB: Robert, észlelem, amikor valóban a tudatosságban pihenek. Észlelem a jelenlét érzést a mellkasi terület közepén, ilyen sosem történt azelőtt. Olyan, mintha innen fentről kiürülnék, és egy teljesség lenne itt bent. Azután olyan, mint egy finom szeretet érzés.

      R: Tulajdonképpen az elmédet a szívbe húzó belső gurut érzed. Az az, amit érzel. Engedd történni!

      SJ: Robert, találkoztam valakivel, aki egy kérdést akar továbbítani neked. (R: Hmm.) Azt kérdi, "mi a nézőpontod..." (R: Ő merre van?) Valamerre. Azt kérdi, mi a nézőpontod, gondolom, úgy érti, hogy mi a válaszod, vagy az értelmezésed a szentek testének fénnyé alakulásáról, és hogy nem marad utánuk holttest? Valakik nézőpontja szerint. És aztán, a holttestet maguk után hagyó szentekhez hasonlítva.

      R: Mindezen dolgok lehetségesek. Azok az emberek, akik pránajámán keresztül sziddhiket gyakorolnak, általában képesek testük szétbomlasztására. Úgyhogy, egy holttestet sem találnak. Ez még mindig az elméből jön. De ez nem számít. Mivel egy Dnyání nem a test, először is, ezért neki nem kell foglalkoznia holttesttel. Csak akkor kellene holttesttel foglalkoznod, ha valóban létezne test. De minthogy nem létezik test, ki foglalkozik a holttesttel? Kinek kell a holttestet szétbomlasztania? Ha az soha nem is létezett, először is. (SJ: Nos, valakinek kell.) A Dnyánínak nincs holtteste.

      SJ: Egy másik kérdést is fel szeretnék tenni neked. Egyes sziddhák úgy találják, hogy a testet fénnyé kell változtatniuk, vagy aktualizálniuk inkább, ami már a test, meg kell törniük a reinkarnáció ciklusát, vagy újra megtestesülnek máskülönben? Vagy újra testet kell ölteniük máskülönben?

      R: Ugyanaz a válasz. Kinek kell ezeket a dolgokat cselekednie? Léteznie kell valakinek, hogy cselekedje ezeket a dolgokat, ami mind elme működés. Egy igazi Dnyánínak semmit nem kell cselekednie, mivel nincs létezés. Ennélfogva, ők soha semmilyen dolgokra nem gondolnak. Mert nem léteznek gondolatok. (SJ: Akkor mi a test?) Nem létezik, nem létezik test. Azt kellene kérdezned, hogy "Kihez tartozik a test?" Az énhez. Az én hisz a testben. Amikor nem létezik én, akkor nem létezik test, és amikor nem létezik test, senkinek semmit nem kell cselekednie. Minden cselekvés az elméből jön.

      SF: Robert, arra gondoltam, ezt a kérdést tették fel, hogy a reinkarnáció a kötöttségből jön csupán, semmi másból. Ez a kérdés, amennyire érthető számomra.

      R: Így van. Ameddig létezik valaki, hogy kötődjön, azon személy számára létezni fog reinkarnáció. De ha nincs kötődés, azt jelenti, hogy még testhez kötődés sincs, mert nem létezik test. Következésképp, már szabad vagy. Nincs jövés és menés. Ott már szabadság van, és nem létezik senki, hogy cselekedjen bármit. Jay mindezt írja. (SJ: Jegyzetelek, igen.)

      SB: Robert még a modern tudomány is azt mondja nekünk, hogy a test egy megjelenés, mert amikor elektron mikroszkóppal nézik, azt mondják, hogy csupán atomokból áll, és az atomok csupán energia, és az energia csupán fény. Tehát, még a modern tudomány is, a materiális tudomány is azt mondja most, hogy ez a megjelenés, ami szilárdnak tűnik, csupán fény. Ez az, amire következtetnek, és ez a modern anyagtudomány. És te azt mondod, hogy ez még a fényen túl is van. Úgyhogy, még a tudomány is azt mondja nekünk, hogy az csak egy megjelenés. Úgyhogy, még csak spirituális tanításokban sem kell hinnünk, hihetünk csupán a tudományban, és még az is azt mutatja nekünk, hogy mindez illúzió.

      R: Így van. (SB: De senki nem hiszi azt.) Ezért tudsz beszélni, és beszélni, és beszélni, és beszélni, és beszélni, és nem jutni sehová. Csupán el kell magad határoznod, hogy önmagaddá fogsz válni, és csöndben maradsz. Akárhogy, ahogy tudod, amíg szabaddá nem válsz.

      SB: Robert hol a helye a humornak? Mi a humor perspektívája, nézőpontja e tanítások perspektívájában?)

      R: Az egész tanítás egy hatalmas vicc. (nevetés) Az egész humor. (SB: Materiális nézőpontból duplán vicc.) Persze. (SB: És aztán szükséged van egy egyedi viccre, hogy kivedd a dupla viccet, és aztán mindegyiket eldobjuk.) És magadat is dob el vele! (nevetés)

      SH: Dobd el magad! (nevet)

      R: Dobd el a fülhallgatót, a szalagokat, dobj el mindent!

      SB: Gondolod, vissza fogják forgatni? Visszaforgatott egók.

      SC: Lesz néhány kérdésem ma este. A magam részéről úgy érzem, ha menni próbálok ... mielőtt főiskolára mehetnél, középiskolába, és iskolába, és óvodába kell járnod. (R: Miért?) Mert ... a mindennapi életről beszélek. Úgy érzem, mintha egy olyan helyre próbálnék eljutni, ami nem elérhető, mert az elme útban van, és tudom, hogy útban van, de úgy tűnik számomra, hogy létezik módszer az elme mállasztására. Mert épp az az érzésem, hogy elakadtam, mindegy mit teszek. Az elme erősebbnek látszik magában, mivel egyszerre próbálok tőle megszabadulni. Úgy gondolom, hogy ez az én megértésem, de az elme nem létezik, amivel egyetértek, de hogyan tudsz megszabadulni valamitől, amit érzel, hogy még itt van? Hacsak nem egy lassú eróziós folyamatról van szó.

      R: Mit gondolsz az ön-kutatásról? (SC: Nos, kérdezem magam, hogy "Kihez jönnek ezek a gondolatok?" Aztán csak figyelek, és nem történik semmi, természetesen, úgyhogy elcsüggedek, azt hiszem, és...) Akkor mondd, hogy "Énhozzám jönnek." (SC: Mi?) "Ezek énhozzám jönnek." - mondod, -"Ezeket a gondolatokat én gondolom." És azután tedd fel a kérdést, hogy "Ki vagyok én?" (S: Így van.) És csináld ezt újra, meg újra, míg holtan nem esel össze. (nevetés) (SC: Mi?)

      SH: Amíg az ego holtan nem esik össze. (nevetés) (SK: Világossá tetted, Henry.) Nos, szeretem kisegíteni Robertet.

      SC: De nincs olyan eljárás, ahol, ha a világ szintén volt ??? számítást végezni? Amit nem tudok megcsinálni. Érted, hogy...

      R: Persze, értem. (SC: Tudom, hogy érted.) Az ön-kutatás számítás, matematika, geometria, algebra, és kétszer kettő négy. Mindezek a dolgok. Ezért, ha ön-kutatást gyakorolsz, valamit adnia kell. Ahogy mondod, mállasz. Ahogy ön-kutatást gyakorolsz, mállasz, és mállasz, és mállasz, és valami történni fog. Habár, nehéz időket élsz át, Nate, a játék lehetősége előtted áll. Folytasd! Azt hiszem, a legfőbb problémád az, hogy szeretnéd, ha ma megtörténne. (SC: Igen.) Ezt felejtsd el, felejtsd el, mennyi idős vagy, és hogy mennyi van hátra! Csak csináld, és hagyd, hogy minden gondoskodjon önmagáról! Emlékezz, hogy egyébként is minden előre elrendezett, tehát az fog veled történni, ami történni fog. (szünet) Szeretnéd felolvasni a Dnyánít, Mary?

      SM: Igen. (Mary a Dnyání tanúság tételét olvassa, lásd a könyv elején.)

      R: Bármilyen más közlemény, bejelentés?

      Kerema és Ed macskája tizenhat év után elhunyt. És ez a szituáció mindkettejüket nagyon felzaklatta. Úgyhogy, ma temetésen vannak. Ezért, maradjuk csöndben egy percre a macskájuk tiszteletére.

      (csönd)

      R: Legyen gondod rá szeretni magad, imádni magad, imádkozni önmagadhoz, meghajolni önmagad előtt, mert isten lakik benned te-ként! Szeretlek benneteket. Béke. Isten áldjon benneteket!

      Ó, van egy kevés frissítőnk...

      (felvétel vége) [TOC]

Kategória: Robert Adams | Hozzáadta:: nisargadattin (2017 Április 01)
Megtekintések száma: 107 | Hozzászólások: 1 | Helyezés: 5.0/1
Összes hozzászólás: 1
0
1  
koszonom

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]