Főoldal » Cikkek » Sri Siddharameshwar

Az önmegvalósítás mestere 11-15 fejezetek

11. A Rama és Ravana közötti háború

    A hindu epikus mesében, a Ramayanában, Rama az Én (Atman). A démon király neve a történetben „Ravana”, ami tíz szájat jelent, ami a tíz szervet (a tudás 5 szervét: szemek, fülek, orr, nyelv, és bőr, és a cselekvés 5 szervét: kezek, láb, száj, ivarszervek és anus) szimbolizálja, és minden olyan objektumot a világban, amelyekből a démon király hadserege áll. Mindezen objektumok próbálják legyőzni az Ént, Ramát. Az elme a majom, Hanuman. A „helyes gondolatok” Rama hadserege, és a Béke, vagyis Sita, az ő odaadó felesége. Ravana elrabolta Sitát és erőszakkal fogságban tartotta. Amikor az érzéki objektumok tudomása eltűnik, akkor Ravana hadserege meghal, és az ember megszerzi a Békét, vagyis Sitát. A különböző érzéki objektumok összessége alkotják Ravana hadseregét. Ravana elhatározta, hogy haderejével háborút indít, és legyőzi Ramát.

    Rama testvére Laxman Rama hadvezére. „Laksh” jelentése figyelem, és „mana” jelentése elme. A meditációt az elme teljes figyelmével kell végezni. Laxman Indrajit (az ego) apósa, és utolsó szülésében Lakshaman Ravana segítője volt. Indrajit különleges szívességként kapta Ravanától, hogy a halálával semmilyen más módon, csak rokona kezétől találkozhat. Indrajit az „én”, az ego. Amikor elméd a „Brahman Tudomásának” megszerzésére áhítozik, akkor az ego, Indrajit, meghal. Az elme figyelmének Brahmanra való rögzítésekor az ego meghal, és az elme figyelmének az érzéki objektumokra való rögzítésekor az ember az érzékek, vagyis Ravana szolgája marad.

    Ravana halhatatlan volt. Shiva ajándékozta meg őt a hatalommal, hogy csak saját kívánsága esetén hal meg. Amikor egész hadserege elpusztult, azt gondolta: „Mi célból van itt Sita bebörtönözve? Ha meghalok Rama kezétől, meg fogok szabadulni. Azért börtönöztem be Sitát, hogy megmentsem saját életemet, azért zártam őt börtönbe, mert ily módon el fogom érni a Megszabadulást. Nem fogok uralkodni a királyságomon egyszerűen Rama szolgálata által. Meg kell halnom.”

    Ravana így szólt Ramához: „Célba veszlek nyilaimmal, hogy provokáljalak, és ingereljelek”. Így tett, és amint megtette, meghalt. Az analógia szerint Ravana büszkeség, aki csak saját akaratából fog meghalni. Ez az individuum, a Jiva. Vedanta (nem-kettős spirituális tanítás) hallgatásával az individuum késszé válik, hogy meghaljon. Az Én igazi természetét elfedi az „én vagyok” érzés, amely kifinomult büszkeség. Ez a büszkeség olyan, mint Rahu, aki mindent elsötétített (a Védikus asztrológiában Rahu elsötétíti a Napot. Ebben a példában a Nap az Én szimbóluma). Amikor a büszkeség azt mondja, hogy „Brahman vagyok”, mindez a testre utal, amelynek neve van. Ez az, amit az „Igaz Én” elsötétedésének neveznek. Amíg az egy névvel bíró test, amely megszületik, az individuum azt gondolja, hogy ő, a jiva az, aki születik. Ha csupán a tested lennél, meghalnál, amikor az meghal. Te, aki a tudatában vagy a testnek, nem vagy a test. A test meghal. Te nem.

    Laxman Hanuman hadserege segítségével megsemmisítette Ravana hadseregét. Helyes gondolkodás révén az elme megérti, hogy ami valóságosnak tűnik, az nem valóságos. Laxman (helyes módon összpontosítva az elme figyelmét) megértette ezt, és Ravana hadserege megsemmisült. A Satya-nash szó rombolást jelent. Jelentése az, hogy nem létezik, jóllehet valóságosnak tűnik. A helyes gondolatok olyanok, mint majmok. Hanuman (az elme) majom hadserege a „helyes gondolatok hadserege” megsemmisítette Ravana hadseregét (az érzéki objektumokat).

    Amikor Ravana meghalt „Rama Királysága” lehetségessé vált. A béke, amelyet Sita személyesített meg, visszatért otthonába. Állandóan folytatnod kell a bölcsesség kardjával (spirituális instrukciók) való hadakozást és Rama nevének ismételgetését (meditáció). Az összes isten elfutott a Ravanától való félelmükben. Ravana ezáltal élvez egyedülálló hatalmat. A Ramayana eposzt azért írták, hogy átadja a „Spirituális Tudomást”. Rama Királyságában sem harag, sem vágyakozás nincs, egyedül béke és boldogság van. Az Én a Királysága Ramának. Tökéletes megértéssel minden Ramává válik. Ha Rama győzedelmes, záporoznak az istenek virágai, és ha Ravana győzedelmes, az összes démon táncra perdül. A világ objektumai démonok, és az egyetlen objektum nélküli elme állapota az „Én, aki Isten”, vagy Atmaram.

1934.11.22. este

12. Legyél érdektelen a tárgyi dolgokat illetően

    Mi vagyunk saját legnagyobb ellenségeink. Mi vagyunk, akik gátoljuk saját boldogságunkat. Te vagy az oka saját konceptuális tudásodnak. Bármi, amit teszel, ebben a „Világ Illúzióban” fog csak megvalósulni. A vágy rabszolgaság, és a vágy hiánya Brahman. Meditálj az Énen, hogy kiküszöböld a ragaszkodást! Ha állandóan Igaz Természetünkben maradunk, az Illúzióban lévő objektumok iránti vágy lehull. A Legfelsőbb Énnek a Paramatmannak nincs szüksége semmire. Nem igényel semmiféle rúgást. A tested az, amely rászolgál arra. Ezzel a ténnyel elmédben kell élned!

    Az embernek meg kell tanulnia különbséget tenni az Én (Atman, a látó) és a nem-Én (mulandó megjelenések) között. Amikor meggyőződötté válsz arról, hogy a természeted boldogság, és hogy minden tárgy szintén egyedül boldogság, akkor természetes módon érdektelenné válsz a tárgyi dolgok hajszolása iránt. Akkor olyan elméd van, amely azt mondja, hogy: „nem akarok semmit”. Szégyellni fogod, hogy vágyj bármire ebből a világból, sokkal inkább, mint amennyire egy nő nem fog bajuszra vágyakozni. „Mindig formanélküli vagyok, és túl vagyok a három minőségen (a Gunákon). Mit kell tennem a világ tárgyaival?” Ha ez a hozzáállásod fennmarad, a tárgyak iránti vonzódás megszűnik, éppen úgy, ahogy a pap sem kedveli a prostituáltakat. Ennek kellene lennie hozzáállásodnak „Igaz Természetedre” (Swaroopa) vonatkozóan!

1934.11.23. reggel

13. Amikor az objektumok tudomásának vége

    Az individuum (Jiva) a hite szerint létezik. Ahogy a dolgokat érzékeled, az a hited vagy hit szerint való. Értsd meg, hogy minden hamis! A ház csupán agyagból készült. Mumbai egész városát csupán agyagból készítették.  Az egész csupán föld, de mi „Mumbai”-nak nevezzük. Ez csupán koncepció, annak a képzelete, aki beszél, aki azt mondja, hogy „Mumbai”. Ha azt mondod, hogy ez egy szék, akkor ez egy szék. Ha azt mondod, hogy ez fa, akkor ez fa. Mindez konceptuális. Ha van egy nő, akinek sok rokona van. Az egyik személy „feleségnek” hívja a nőt, és valaki más a „nővérének” nevezi, megint más azt mondja, hogy ő az „édesanyja”. Valójában csak hús és csontok egy kollekciója. Hogy van ez? Mert a tapasztalata valaminek az ember képzeletétől függ.

    Az individuum rendelkezik a képzelete és hite szerinti néhány minőséggel. Az „én”-lét büszkeségét Ravanának nevezik. Valójában minden egyedül Brahman. Azok, akik birtokolják ezt az otthont, amit a testnek neveznek, bérelniük kell azt. A test kusza érzelmű tulajdonosai oly sokan vannak. Meg kell válniuk a test-tudatosságtól, és Őneki (Brahmannak) kell egyedül maradnia. Az érzéki objektumok a démonok. Mivel imádod őket, te is olyanná válsz, mint a démonok. Ravana (az érzékek világa) nem az igazi király. Ő csupán képzeletben vált királlyá. A külső világ tudomása igaznak tekintése miatt látszik királynak. Ha ki akarsz szabadulni a rabszolgaságából, fel kell hagynod az objektumok tudomása hamis fontosságával! Tudd, hogy minden konceptuális tudás hamis!

    Ravanát, aki az ego, csak emberi születésben lehet megölni. Nem fog meghalni semmilyen másik faj kezétől. Reinkarnációk százain, ezrein keresztül életben fog maradni. Az öt érzékszerv, és cselekvési öt szerve, és a négy belső princípium, amelyek az elme (manas), értelem (buddhi), gondolkodás (chitta) és az „én vagyok” érzet vagy ego (aham) együtt alkotják a tizennégy területet, ahol Ravana uralkodik. Amikor az istenek szabálya meghonosodott a Földön, a démonok az alvilágba mennek (ahol a világ objektumai a feledésbe merültek). Amikor a démonok uralják a Földet, az istenek spirituális gyakorlatokba rejtőznek (maradnak, ahogy vannak, de úgy tűnik, elrejtőznek). Amikor az ember meggyőződött róla, hogy minden megjelenő dolog hamis, a halál automatikusan eltűnik.

    Vedd fel a hozzáállást, hogy: „Én nem vagyok. Ez a személy nem létezik. Nincs senki.”
Amikor az, aki rendelkezik a Brahman Tudásával vacsorához ül, minden, ami kapcsolatban van a vacsorával Brahman. Az ülőhely Brahman, az étel Brahman, aki eszik Brahman, és aki felszolgálja az ételt szintén Brahman. Ha alszik, nem fogja elfelejteni, hogy a fekhely Brahman, és még az ágy is egyedül Brahman. Az embernek gyakorolnia kell a koncepcióval, hogy „Minden Brahman”! Aztán a „tudomás”, vagy tárgyakkal való kapcsolat véget ér, és az „Isten Országa” uralkodik. Bármi, ami látszik, minden egyedül Brahman. Nem arról van szó, hogy az egyik dolog Brahman, a másik pedig nem. Minden dolog Brahman. Olyan ez, mint a jég, amely víz, és a víz, amely jég. Ha a jég folyékonnyá válik, akkor korábbi formája eltűnik, de mindvégig egyedül víz.

    Megértésre jutsz, de még mindig érdekel, hogy örömei vannak a testednek. Eme érzéki örömök iránti vonzódást kivéve mindent értesz. Mivel van valamennyi büszkeséged a tested iránt (azonosulsz vele), azt hiszed, hogy egy individuum (Jiva) vagy. Másfelől, Brahman vagy. A „megnyilvánult” és a „forma nélküli” egyetlen Egy, amit Istennek nevezünk. A forma minden módosítása nélkül, valóban egyedül Brahman vagy. Amikor ezt a koncepciót igazán érted, Brahmanná válsz. E ponton eljön Isten Országa, és a démonok uralma véget ér. A démonok eltűnnek. Minden élő és élettelen dolog egy „Egység”. Az Illúzió csak az érzelmi koncepciók miatt folytatódik. Amikor az Illúzió eltűnik, minden Brahmanként ismert. Aki hittel veszi az ő ételét, az Brahman, böjtöt tart, jóllehet étkezik. Egy ilyen személy bármit mond, az Védikus Igazság. Amikor sétál és beszél, az Brahman, és amikor alszik, az alvása Samadhi. Ő egyedül Brahman.

    Egy király mehet akármerre, és király marad. Ha utasításokat ad, miközben hasfájása van, nem befolyásolja a tekintélyét. Továbbra is ő a király. Brahman az Életerő, Chaitanya. Egy „Megvalósult Egy”, a Jnani, egyedül Brahman, jóllehet akármilyen helyzetben lehet. Az, aki ráébredett Igaz Természetére, mindig a Legfelsőbb Én, a Paramatman királyságában van. A test csak egy a szarmalom. Tehetsz bele akármilyen fajta jó ételt, csak szarrá válik. A test, tehát ily módon csak egy szar-termelő gép. Ennek az a nagyszerű csodája, hogy ugyanaz a test hasznos eszköze a Brahman megvalósításának.

    Vishnu, aki a „Belső Princípium”, vagy Tudatosság, nektárt (halhatatlanság) adott az isteneknek, és bort (az érzéki világ) a démonoknak. Hatalmunkban áll, hogy nektárt igyunk, és istenek legyünk, és ugyanígy hatalmunkban áll, hogy bort igyunk. Mit kell csinálniuk a bölcseknek? Tekintetüket az „Istenességen” kell tartaniuk, vagy egyedül Brahmant kell látni, minden és mindenki iránti tisztelettel. Öntözd a csemetét, amíg nagy fává nem válik! Ha egyszer a fa erős, és teljesen felnőtt, akkor már nem szükséges tovább cipelni gondozásának a terhét.

1934.11.23. este

14. Elmélkedj a hallottakon!

    A bölcsek, például Shuka, Valmiki és Narada mind Ön-tudomással érték el a spirituális megvalósítást. Az a magas állapot spirituális instrukciók hallgatásával, és azon való elmélkedéssel szerezhető meg. Az embernek a szerint kell gyakorolnia, hogy mit hallott. Csak akkor válik lehetővé az Ön-tudomás. Csak az érheti el az Ön-tudomást hallgatás és meditáció révén, akit nem vonzanak a világ tárgyai. Egy édes tál egyszerű verbális leírásával nem fog előkészítetté válni az étel. Neked előbb elő kell készítened, és csak aztán tudod megenni. Az ember csak akkor jut előnyhöz. Az Én tanulmányozása azt jelenti, hogy fenn kell tartani az Énnel, vagyis az ember Igaz Természetével (Swaroopával) való egység (benne lét) hozzáállását. Senki nem válik bölccsé, csupán mert felveszi a lemondottak bíbor vagy sáfrány színű ruháját.

    Elmédnek el kell fogadnia, amit hall! Az elmének rá kell hangolódnia arra, amire hall. Az elme figyelme olyan sima és állandó kell, hogy legyen, ahogy az olaj áramlik szakadatlan egyik edényből másikba, finom vékony folyamban. El kell olvasnod újra meg újra, amit írnak, mert nem emlékszel. E feledékenység miatt nem tapasztalod az Énnel való egységedet. Mindenki a Szélre építi házát. Légvárakat építenek. A világban minden a „szó” miatt zajlik. Egy magas épületnek először sok szóval elbeszélik az elgondolását, és aztán építik meg az épületet. Aki tudatlan, csak szavak révén válik okossá. Ha nem hallod a szavakat, hogyan tud a hallgatás végbemenni? Megpróbálni tanítani téged olyan, mint ráönteni a vizet egy bivalyra. Az egész víz kárba vész. Azért, mert figyelmed tárgyakra összpontosul, és irántuk való érdeklődésed nem csökken. Ha megszabadítja önmagát, akkor a munkának vége, és te Brahmanná váltál. „Lényednek” állandóan Brahmanként kell maradnia!

    Az öt elem mindegyike végül finoman elkeveredik egymásban. Az Én (Atman) szintén bennük időzik, de az szenvtelen. Minden ház csupán földből épül, de formáik és tulajdonosaik különbözők. Hasonlóképpen, jóllehet számukat tekintve sok ember van, a mindenben benne lévő Belső-én (God) és a Szél egy. Mindazonáltal van egy tényező, amely „én”-nek nevezi magát. Az a tényező hamis. Nem kell léteznie. Ha elkülöníted magadat, és büszkévé válsz arra az elkülönülésre, akkor szomorúságot szenvedsz el. Akkor a hallgatás hiábavalóvá válik, mert az elme érzéki objektumokhoz vonzódik, és gondolatokkal (kifinomult tárgyak) azonosul.

    A „Brahman Tudomás” (Brahmavidya) elérése nehéz, mert figyelmünk érzéki objektumok felé van fordulva. Ha az ember szeret spirituális tanításokat hallgatni, valami eltűnni látszik, ha nem szerzi meg a tapasztalatot. Az elme természete a folytonos jó csapat által változik. Állandóan, éjjel-nappal gondolkodni és meditálni kell a spirituális instrukciókon, amiket az ember kapott. Beszélgess róla, és hallgassad, de ami még fontosabb, a jó tanács megfogadása, amit az ember gyakorlásként kapott. Pont a tanítás hallgatásának puszta cselekedete nem annyira fontos. Az embernek tényleges tapasztalatot kell szereznie a jelzettekről, és ezzel egyesültnek kell éreznie magát. Ha az ember meg tudja ezt tenni, az spirituális erők (Siddhik) mindegyikét eléri. Mit jelent a spirituális erők elérése? Azt jelenti, hogy az ember teljesen természetesen megkapja az élet minden jó dolgát és kényelmét. Ami következik be, mert vágynélküli. Minden ember ragaszkodik hozzá, hogy kapniuk kell valamit annak ellenében, amit ajánlanak. Ne ragadjon el a vagyon iránti vágy! Vágynélküliséget kell fenntartanod, és akkor a „Brahman Természetévé” válsz.

1934.11.24. reggel

15. Csak a kettősség nélküli „egy” létezik

    Egyedül Egység van. Semmi más nincs. Akkor mi ez, ami a világként jelenik meg számunkra? Minden Arany, semmi más. A különféle díszítések, vagy az objektumok, amiket észlelünk, hamisak. A neveknek semmi jelentősége. Az összes név és forma valótlan. Egy és csak egy Brahman létezik. „Látni” megjelenést jelent, mindazonáltal Brahman mindent áthat, ami objektumnak látszik a világban. Amikor Tudatosság állapotod ilyenné válik, akkor a magadról alkotott elképzelés, hogy entitás vagy, és én egy másik entitás vagyok, eltűnik. A „te” és „én” kettőssége eltűnik. Képzelj el mindent Brahmanként a nélkül, hogy elemeznél vagy elkülönítenél. Amikor „Minden egy”, ne ragaszkodj a koncepcióhoz, hogy „én” egy elkülönült lény vagyok”!

    A Nap annyira ragyogó, hogy nincs szüksége fürdésre. Tisztítod és mosod a tüzet, mert az egy úgynevezett „érinthetetlen” házából való? Az Én állandóan fénylik. Ha az „én” érzése nem lép belé, akkor színtiszta Én csupán. Amikor az „én” érzése távozik, az Én marad, olyan ragyogó tisztán, ahogy valaha. Ugyanaz a Tudatosság van mindenben. Az Egység van minden dologban. A tengervíz egy cseppje lényegében a tenger természete, de nem marad különálló a tengertől. Nincs halál a föld víz, tűz, levegő, és űr öt elemében. A halál csak a vágy és a finom „én” rokona, annak gondolati és érzelmi attribútumaival. Az élet és halál csak erre az elkülönült létre alkalmazható.

    Amikor azt mondod, hogy egy bizonyos néven nevezett bizonyos személy meghalt, az csak annak a személynek a koncepciója, aki elkülöníti magát, és azon címkével nevezi magát, amely meghalt. A Megvalósítás állapota az, ahol az „én” érzés véget ér. Ez az idegen, aki Tomnak, Dicknek, vagy Harrynek nevezi magát, tévesen vált a test tulajdonosává. Küldd száműzetésbe, és akkor „Te Vagy Brahman”! Viseld az „Én Vagyok Brahman” (Ahambrahmasmi) védjegyet, és menj tovább habozás nélkül a következő nagy találkozóra! Ha csupán Egy van, akkor mindennek értéke van. Amint kettő van, súrlódás és konfliktusok vannak. Ennélfogva, élj Egységben, Egyként, Egyedül! Aki teljesen elveti a „te” és „én” érzését, az a valódi Fia a Sadgurunak (Guruputra.)

1934.11.24. este
Kategória: Sri Siddharameshwar | Hozzáadta:: nisargadattin (2014 Március 12)
Megtekintések száma: 283 | Helyezés: 5.0/4
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]