Főoldal » Cikkek » Sri Siddharameshwar

Az önmegvalósítás mestere 46-50 fejezetek

46. A Mester lábainál szolgálni

    Aki minden elvárás nélküli rajongásban összpontosul, nem érez, illetve nem lát semmit, Istent kivéve. Egyesült a Valósággal, és eléri az összes szellemi erőt. Mindazonáltal az, akinek semmilyen elvárása nincs, aki az Úrral egy, akinek szenvedélycsápjai leszakadtak, semmilyen értéket nem tulajdonít ezeknek az erőknek. A világban öt elem és az Én (Atman) van. Ez a hat, és a tudatlan individuum hetet alkot mindenben. Az individuum két-rétű. Időnként individuum (Jiva), és időnként Isten (Shiva). Aki kapaszkodik az „enyém” érzéséhez, az individuummá válik. Amikor az ember azt gondolja, hogy „Minden az enyém, és mindent átható vagyok”, az Istenné válik. Az individuum evolúciónak alávetett. A jiva először egy nagyon kicsi atom volt. Egy tű hegyén lévő vízcseppben jivák (organizmusok) ezrei vannak. A jiva olyan parányi, és mindennek dacára egy nagy testté fejlődhet, a vágyai miatt. Az oroszlán erősebb az elefántnál, de az ember a legerősebb, viszont neki van több félelme. Az ember minden más lénytől fél, és a félelem miatt méretében megfogyatkozott. Ha nincs félelem, naggyá válik, de tudatlanság által visszafejlődik, és ráadásul meg is hal.

    Ha az ember annak megértésén keresztül, hogy az egész világ önmaga eggyé válik a világgal, akkor Paramatmanná válik. Különben még akkor is rabszolgává válik, ha az Úr Shiva maga. Ha szolgaként megkapja a Guru tanácsát, és bölccsé válik, hatalmassá válik. Minden illúzió a testtel való azonosulásnak köszönhető. Engedd el a koncepciót, hogy a fizikai test vagy! Ily módon hatalmassá fogsz válni, és uralkodni fogsz tudni az Idő és a Halál fölött. Amikor a minden teremtménytől való félelem eltávozik, azt Tudásnak nevezik. Félelem csak addig van jelen, amíg kicsi maradsz. Akármilyen hosszú lehet az életük, még Brahma és Shiva is meghalni rendeltetett. Ők hosszú időszak után halnak meg, az emberi lények pedig hamarabb meghalnak. Az istenek szintén halandók. Az ember bátorrá válik a Sadguru tanításai révén. A testet az öt elem alkotja. Az Én Élet-Energia, ami halhatatlan, elpusztíthatatlan, és nincs születése, vagy kezdete.

    Amikor az Én a Tudatlanság szemein keresztül nézi az életet, jivává válik, és születést és halált szenved el. Ha azonban a bölcsesség szemein keresztül néz, akkor automatikusan, anélkül, hogy születéseken és halálokon menne át, Paramatmanná válik a testben. Fedezd fel, hogyan nézel, amikor másokat nézel! Ha istenségként nézel, Istent fogsz látni. Ha emberi lényként nézel, emberi lényt fogsz látni. Ha „szellem” koncepciójával nézel, szellemet látsz. Gondosan figyeld a látásmódodat! A hal vízben alvásának mikéntje akkor ismerhető meg, ha hallá válsz. Ismerni fogod a világ igazságát, amikor te magad válsz a „Megtartóvá” (Vishnu). Ma az individuumot elemek alkotják. Az öt elemből álló individuumnak Shiva állapotát elérve Istenné, Shivává kell válnia. Ehhez hasonlóan, amikor az ember ismeri Vishnu természetét, ő maga válik Vishnuvá. Az elemi csak elemeket fog látni. Isten csupán Istent fog látni.

    A személy csak az általa felvett születés szerint tud látni. Add fel a halandó lény mulandó koncepcióját, hogy ő egy individuum, és aztán a koncepcióval, hogy te magad vagy Isten, Istenné fogsz válni. Meg fogod kapni a hasznot a rajongásodnak megfelelően. Ha a világi életnek szenteled magad, világivá fogsz válni. Ha Shiva iránt rajongsz, Shivává fogsz válni. Amikor összpontosítani próbálsz, az Illúzió megpróbál lehúzni téged a spirituális erőket ajánlása útján, ami a világi élet bővítésével egyenértékű. Egy piszkos dolog nem válik semennyivel piszkosabbá az által, hogy valamilyen piszkossal kerül kapcsolatba, mivel már piszkos. Ami magas minőségű, bármiről legyen szó, tisztátalanná válhat, de ami már tisztátalan, hogy tudna tisztátalanná válni?

    Isten azt mondja: „A jivák nem ismerik az Énnel járó boldogságot, őket a spirituális erők csábítják.” Ha egy személy rabja a húsevésnek, négy napig felhagyhat a szokással, de a vágy még jelen van, és az újra fog kezdődni. A világi üzletben szerzett pénz nem használható a spirituális megvalósításban. Nem azonos az érték. A spirituális megvalósítás sokkal nagyobb értékű. Aki a spirituális életet elvárással kezdi, nem fogja elnyerni az Én-Tudomást. Aki minden elvárás nélkül koncentrál az Énre, az nagyon könnyen éri el a Tudást. Ha a hátaddal állsz egy tükör elé, hogy tudod megnézni az arcodat? Azt csak akkor fogod látni, ha szembe nézel a tükörrel. Amikor a figyelmedet az erők felé fordítod, hogy tudod elérni Paramatman állapotát?

    Ne azért válj Szentté, hogy elérj valamit a világban! Legyél Szent csupán a Szent kedvéért! Csak akkor éred el „Azt”, ha semmilyen vágy nem szennyezi a rajongást. Amikor egy rajongó egyesült az Énnel, nem törődik erőkkel. Csak egy ilyen rajongó éri el az Én Állapotát. Belső boldogság csak akkor lehetséges, ha a Gurunak tett szolgálat minden önző szándék nélküli. Aki egyedül Isten iránti rajongásra engedi át a testét, és hű a Guruhoz, annak spirituális erőkre nincsen szüksége. A Megszabadulás egyedüli útja a „vágynélküliségen” keresztül vezet. Ez az igaz Megszabaduláshoz vezető egyetlen út. Még egy jottányi egoizmusnak, vagy valami megkapására irányuló kívánságnak sem szabad lennie. Az aspiránsnak teljesen vágynélkülivé kell válnia! Ahogy a férfinak sem vágya, hogy női ruhát hordjon, úgy amikor a rajongó vágynélküli, eléri a Paramatman állapotát!
1934.12.11. reggel

47. A Mester lábait szolgálni

    Aki a Mester lábait szolgálva, minden más utat feladva teljesen átadja magát a Sadgurunak, az igazi „Megvalósított Eggyé”, vagy Siddhává válik. Aki bír a Mindenható Isten aktív elemével, a Mestert szolgálja. Senki más nem fog még csak gondolni se erre. Ehhez „Tiszta Sattva” minőség szükséges. Aki hiszi, hogy a Guru minden, eléri a Paramatman állapotát. Ha neked sajátod ez az érzés, legyél benne biztos, hogy az a vágynélküliségnek a jele, ami nagy belső boldogsággal jár. Tudd biztosan, hogy aki a Mester lábainak hűséges rajongója, elnyeri az Ön-Tudomást! Ahogy az a személy, aki szerencsétlenül kihajtja a szent Kamadhenu tehenet (kívánságteljesítő tehén), a tompa értelműek sem nyernek el soha magasabb bölcsességet. A személy, aki nem szerencsés, a saját bűnei következményétől szenved, és soha nem hallgatja a Szenteket. Sokaknak adatott meg a Sadguruval való életre szóló találkozás jó szerencséje, de csak az üdvözül és emelkedik fel, aki hisz. Amilyen a hit, olyan az eredmény. Aki a testi élvezeteket nem szereti, könnyen válik Védikus bölccsé, „felettébb intelligens” személlyé. Ez az, amit „Kivételes Szerencsének” neveznek. Mit tesz egy mindenről lemondott személy spirituális erőkért? Akinek az egója megsemmisült, semmilyen értéket nem tulajdonít az erőknek, és ezért Rajongás, Megszabadulás, Jólét, és Erők (Siddhik), minden a lábai előtt hever. Egyszerű emberek ezt nem értik. Ők mindannyian hiábavaló erőfeszítéseket tesznek. Minden erő eljön ahhoz, aki nem számít semmire egyáltalán.

    Nem bízzuk bikára a termés őrzését, mert megenné azt, és ki őriztetne tejet macskával? Az, akinek nincs vágya, hogy megkapja a gyümölcsöt. Akinek nincs semmilyen elvárása vagy vágya, megkapja az erőket, de neki nincs azokra szüksége. Megszállhatják őt, még ha nemet mond is nekik. A siddhiknek, az erőknek voltaképpen békére és pihenésre van szükségük. El vannak fáradva, miután mindenféle fáradságos megbízásokat hajtották végre a világban. Azért közelednek egy vágynélküli személyhez, hogy pihenjenek egy keveset, míg egy olyan embertől, aki falja az élvezeteket, elfutnak. A vágynélküli, elnyeri az Én-Tudomást, és Paramatmanná válik, a saját jogán. Ez lehetetlen annak a számára, aki nem helyezi bizalmát a Guruba, hogy elérje Brahmant. Brahman természete maga ilyen. Az Én-megvalósítást nehéz megérteni. Mindazok, akik spirituális tudókká váltak, csak annyit tettek, hogy átadták magukat a Gurunak. Hogy tudna az ember spirituális tudásra szert tenni Guru nélkül? A szokásos iskolai tudást egy iskolai tanártól tanulják, míg a Guru által adott magasabb tudás Brahmanra vonatkozik. Az embernek a Valóság elérése az Igaz Természete, a bölcsesség az Én-tapasztalás. Van, ami tanúsított, és kell, hogy legyen egy ember, aki tanúja annak! Brahman született vallása ilyen. Ezért kell az embernek rajongania a Sadguruért!

    A kevésbé intelligensek könnyen elcsábulnak a siddhiktől, mert elméjük egy finom ego érzést táplál, a tudtukon kívül. Az önfontosság érzése nagyon csábító. Sőt, azt is tudhatod, hogy a Paramatman vagy, mégis individuumnak képzeled magad, és hajlandó vagy fájdalom és bánat felesleges elszenvedésére. A „felesleges” kifejezés jelentését hiába ismered, ha a jelentőségét nem ismered fel. Az öt elemet Tudatlanságban nézve individuummá (Jivává), a „Tudás Szemével” nézve pedig Istenné (Shivává) válsz. Ha a „Minden Brahman” koncepcióval nézel, eggyé fogsz válni a Paramatmannal.

    A „Kumbhaka” szó nem annyira a lélegzet visszatartását, mint annak felismerését jelenti, hogy „az egész univerzumot betöltöm, ahogy a víz tölti be az agyagedényt, vagy kumbhát.” Akként ismerni a világot, ami, az kilégzés, vagy „Rechaka”, és az „én” egysége „a világgal” a levegő benntartása, vagy „Poorak”. A Shwasa szó lélegzetet, és a Vishwasa, vagy remény, szomorúságot jelent. Ez azt jelenti, hogy amíg azt gondolod, hogy te vagy az, aki lélegzik, addig szomorúságot érzel. Akinek a kettősség érzése megszűnik az a „Guru Fia” (Guruputra). Amikor az ember a hatodik elemként, az öt elemen túli Énként él, akkor mindenütt jelenlévő Istenné válik. Akkor, amit az ember lát, nem ember, vagy Jana többé, hanem az, aki az „Egy Istenként”, vagyis a „minden ember irányítójaként”, Janardanként lát. Ha ily módon nézel, Istenné válsz, különben egy korlátozott individuumként élsz.

    Isten soha egy pillantást sem vet az erőket váró személy felé. Az igaz Megszabadulás legfőbb eszköze az összes vágynak a feladása. A minden elvárás nélküli lét a legfelsőbb állapot. Az ilyen vágytalan embernek a lábára a Teljes Szabadság, a „Sayujya Állapot” úgy tapad rá, mint egy darab agyag. Az elvárás az vágy. Elvárás nélkül lenni az maga a vágynélküliség állapota. A Sadguruba vetett hit a legnagyobb szerencse. Van egy történet egy Basanna nevű vargáról. A varga egyszer cipőket készített a Gurunak a saját bőréből. Amikor a királynak a fülébe jutott, a saját részére is kért egy párat. Amikor a varga nem tett eleget a kérésnek, a király rákényszerítette a cipők elkészítésére. Amikor azonban a cipőket viselte a király, a testében szenvedélyes érzések keletkeztek. A király a bocsánatáért esedezett. Amikor a Guru azt mondta a királynak, hogy merüljön vízbe a cipész fürdőszobájában, az égő érzés megenyhült. Isten nem tolerálja, hogy kényszert alkalmazzanak a Guru rajongójával szemben. A Guru azt mondta, hogy ő maga sem viseli a cipőt, mert az a büszkeséget növeli, és felkínálta Gurujának, Shri Sadguru Linga-Jangam Maharajnak. Akkor vágynélküliségén keresztül és büszkeségének feladásával a Gurunak az a rajongója megvalósította Igaz Természetét. Ilyen a Guruba vetett hit. Ha hitedet teljesen a Guruba veted, még a halottat is fel tudod emelni, az által, hogy egy kevés földet teszel rá.

    Megesküszöm neked, hogy a Guru azt a gyümölcsöt adja, ami a saját szívedben van. Akármit teszel, tud róla. Ő maga adja a helyes gyümölcsöt. A Gurunak egyedül az a feladata, hogy tanácsot adjon. A rajongónak az a feladata, hogy rajongással és hittel bírjon, és tanuljon. Tanulnod kell! Ne hagyj fel a rajongással, még akkor sem, ha szerencsétlenségek sokasága szakad rád! Hogy tudna egy rajongó és egy nem-rajongó valaha is egyetérteni egymással? Azok, akik nem rajonganak, csak harcolni fognak. Egy rajongónak hatalmas ellenállással kell szembe néznie, és szigorú bírálatot, és szenvedést kell elviselnie. Ebben nyugszik a rajongás spiritualitása. Az ilyen ember készülőben lévő Isten. Paramatman vár reá. Az Upanishadok központi fontosságú részének jelentése: „Nem rendelkezni elvárással”. Ez a legnagyobb misztérium. Eknath Maharaj azt mondja, hogy ő a Guruja, Janardan Swami áldása révén érte el azt az állapotot. Belső békével, „Vágynélkülivé” vált, és „Belső Örömöt” ért el.
1934.12.11. este

48. A Tudás tüze

    Az elme és az érzéki objektumok súrlódásakor ellentét keletkezik, a tüzelő meggyullad, ami a Tudatlanság erdejét elégeti és megsemmisíti. Aki a Sadgurut elfogadja és barátságba kerül vele, az részesülni fog a „Guru Áldásában”. Akinek a Tudatlansága a Guru áldásának tüzétől megsemmisül, az eléri az Én-Tudomást. Amikor az ember szemlélete az Isteni Kegyelem érintésétől rendíthetetlenné válik, meddig tudja még a földi élet kielégíteni? Annyira elege lesz a világból, a világi bestiákból, sakálokból, kutyákból, és a kéjvágy tigriseiből, a haragból, a kapzsiságból és így tovább, hogy menekülőre fogja, mivel a világi élet dzsungele meggyullad, és a Tudatlanság erdeje elég.

    Amikor felhagy az ember a vonzalom és birtoklás kötődéseivel, minden betegség és szerencsétlenség elfut. A ragaszkodás kötelékei és a valahová tartozás érzése az életnek a tövisei. Az Én-Tudomás révén a valótlanságnak ezek a tövisei égni kezdenek. A csábítás óriáskígyói elhamvadnak. Még a pillanatok haladását jelentő Idő, a halál is meggyullad és leég. Az egoizmus tigrise sehol nem található, hogy elfusson. A „Tudás Tüzének” ereje fölöttébb gyúlékony. Mindent eléget az Illúzióban, és aztán maga is kialszik, miután a saját égési erejét kimerítette. Ilyen a Tudás Tüzének a nagysága.
1934.12.12. reggel

49. Élj az Én-Tudomásnak megfelelően

    A Levegő (Szél) és az „életenergia”, vagy Prana mindegyike, mind a belső, mind a külső, egy. A testnek a része. Az ég csak egy. A fényessége egy, a belső és külső egyaránt. Ha nem fogod beszívni a külső levegőt, nem tudsz élni. Azt mondhatod, hogy „ez az enyém”, de ha nem fogadod el azt másoktól, nem tudsz nélküle élni. Ennek a teremtésnek az egésze a tiéd. Te vagy minden. Az öt elem és az egy Én minden számára ugyanaz. El kell venned, és el kell engedned. A vízfelszínre íráskor a leírt első betű nem marad meg, amikor a második betűhöz érsz. Ilyen a teremtésnek, a világ megjelenésének a rendje. Ez mind az osztatlan Brahman, amely mindenhol egyenlőképpen terül el. Ha szerzel némi tudást, az bármilyen messzi helyre magaddal viheted, ahová mész.

    Egyidőben sétálsz a Levegőn (Szél elem), az Égen (Tér elem) és a Földön keresztül. Nem tudsz úgy élni, hogy csak egy elemet érintesz, a többit meg elkerülöd. Azok együttesen alkotnak egy testet. Az öt elem egy „Univerzális Testet” alkot. Az öt elemet Brahman alkotja, és az öt elem az Énnel egy. Minden dolog „Ez”-zel egy. Ha Úr Ganapati (Ganesha) lovagol az egéren, akkor az Úr a nagyobb, ha pedig az egér lovagol Ganapatin, akkor az egér a nagyobb. Az egész világ ehhez hasonló. Ennek a világnak az üzlete, az ő valóságos funkciója, olyan mint ez. Ha te vagy Ganapati maga, a „Belső Létezésben” élsz, létezésed lényegi része vagy. Legyél Ganapati, és vidd át van a gyakorlatba, amit tanultál!

    Egy kisfiúnak azt mondták, hogy csak akkor ürítsen székletet, amikor elmegy a vécére. Elment, és ürített, de nem tolta le a nadrágját, és elegendő vizet sem vitt, hogy megtisztítsa magát. Megkérdezték őt, hogy miért tette ezt. Azt mondta, hogy „Azt csináltam, amit mondtak nekem. Amit nem mondtak, azt nem csináltam.” Te is ehhez hasonlóan cselekszel. Hogy tudna bárki is mindent elmondani neked? Magadtól kell megértened. A gyermek, aki mindennap olvas, mindennap tanul, gyorsan válaszol. Azért tud válaszolni, mert folyton tanul. Az embernek ily módon kell tanulnia. Hallgatsz, azután hazamész, és sok más dolgot cselekszel, a tanításról pedig elfeledkezel. Hogy juthatnál teljes megértésre ezzel a módszerrel? Ezért kell mindennap újra elmondani neked. Nem marad meg, amit tanultál. A tanultak teljesen át kell, hogy hassanak. Az élet maga, az atomok összessége, a molekulák összessége, és az Én, ami a finomnál is finomabb, „Mindez én vagyok”. Föld, Víz, Tűz, Szél és Ég Egyek. Nincs lent, nincs fönt, nincs hátul, nincs elől. Minden név és forma hamis. Elefánt, ló, akármi; minden Illúzió. Ami van, az egy „Tiszta Szellem”, az Én. Minden név és forma csalás.

    A „Tudás Folyója” névbe és formába van fojtva. Minden tudás olyan, akár egy folyó, de a folyó jelentéktelenné, kicsivé vált, és a forma és név miatt vált jelentéktelenné. Az a hatalmas nagyság, ami az Én, néven és formán túl van. A név és forma által úgy néz ki, mintha a folyó lenne a csónakba fulladva. Elefánt, ló, és hegyek mind abba a vízbe vannak fojtva, de még egy veréb is sem olthatja ott a szomját. Brahman a veréb formájában nem tudja a szomját oltani. Ne vezessen félre a név és forma illuzórikus egója! Maradj, ami vagy! Nem az egérnek kellene Ganapatin lovagolnia. Ganapati egy fa ülőkén ült. Az egér rámászott a hátára, és kilopta a kezéből a Laddoot (egy édes csemege). Azt mondta, „Ganapati mindennap rajtam lovagol, de ma a testére ülök, és megeszem a Laddooját.” Amikor Ganapati az egéren lovagol, minden hatalmat megkap, de ha az egér ül Ganapati testére, az egér minden hatalmat elvesz. Ha egy apró jelentéktelen lénynek képzeled magad, egyre több igényed keletkezik. Bizonyosan azt fogod érezni, hogy ezt és azt kérd. Ha megérted, és felismered, hogy te az ősi, mindig létező, „Halhatatlan Lélek” vagy, akkor a dolgok megkívánásának késztetése elapad. Többé nem akarsz koldus lenni. Egyre több béke, megelégedettség, és egészség van jelen. Automatikusan elkezded megkapni, ami a szükségleteid fedezésére elegendő és bőséges, és béke és megelégedettség van jelen.

    Ezért, esküdj meg, hogy te magad vagy Brahman, a minden tapasztalatok „belső tapasztalója”! Ki a tulajdonosa mezőnek? A király, vagy a farmer? Neked kell adót fizetned a királynak, valamennyi százalékot. Ő a tulajdonos. Minden belső és külső csak a királynak tartozik. Te csak egy falusi vagy. Élhetsz a faluban, ez a jogodban áll, de az összes hatalom a királyra van ráruházva. Kinek kellene elismernie a fennhatóságát? Szokás szerint egy férjnek nem kell kimondania a felesége nevét, és a feleségnek nem kell kimondania a férje nevét, mert egy hiedelem szerint, ha meghatározott nevet adsz annak, aminek nincs neve vagy formája, akkor valamilyen spirituális érdem elvész. Az ebben rejlő lényegnek megfelelően fel kell ismerni, hogy Brahmannak nincs neve vagy formája.

    A cifra ruhákat olyan embereknek szánták, akik büszkék a megjelenésükre. Milyen fontosságuk van azoknak az én számomra? A szép ruhák felvételére az ösztönöz, hogy mások számára szalonképesnek tűnj, vagy, hogy jelezzék a gazdagságodat. Mindez kérkedés. Ha szépek a ruhák, akkor vigyáznod kell rájuk, de ha hétköznapiak, nem probléma, hogy hová üljél. Akárhová leülhetsz. Ha fogod, és odakinn tartod a ruhákat, nem kell az elveszítésük miatt nyugtalankodnod. Csak az a tiéd, amit megettél, és a hasadba tettél. Röviden, odakinn semmi nem a tiéd. A külső dolgok az embereknek vannak. Minden sóvárság szükségtelen. Csak az ego miatt szenvedsz. Add fel az egót! Egy gazdag embert boldoggá teszi a gazdagság gondolata. Egyedül sóvárság uralkodik benne, és semmi más. Legyen az a hozzáállásod, hogy „A világon minden az enyém”, és hagy fel vele, hogy bármi iránt sóvárogj! Csökkentené a dicsőségedet, ha azt kellene mondanod, hogy „valami nem az enyém?” A test mozgásra termett, és ez az egyedüli szükséged. Minden más ott lehet vagy sem, mit veszítesz?

    Rama és Krishna különállóak voltak, de a „Ramakrishna Hari” mantra egyesítette őket. Rama és Krishna mindketten eltávoztak. Dobd el a birtoklás és „Ramakrishna Hari” sóvárgását! A Guru Fiának egész gazdagsága a Gurué. Szél, Víz, Fény, Éjjel és Nappal, mind csak őérte van. Minden az övé, hol van akkor bármiféle hiány? Egyedül „Ő” az, aki a földben élő lényeket táplálja, és aki a legmagasabb hegycsúcson lakó madaraknak ételt ad, aki mindent az „Ő Ereje” által ad. Minden magra fel van írva a fogyasztó neve. Ő minden. Az étel és Ő nem kettő. Ő a tigris, és Ő a ló. Ahogy Ő a forma, és Ő a név is.

    Habár tested minden végtagjának különböző neveket adsz, mindezt „én”-nek nevezed. Hasonlóképpen légy egy minden dologgal és minden állattal! Legyél az Éned! Legyél a te saját Igaz Éned! Az Ég, Víz, és a többi elemek, vesznek-e fel olyan sajátosságokat, mint például ülés, vagy alvás? Mindenkor és mindenhol vannak. Ne tekintsd az egységet csak mentális dolognak, ültesd át azt a gyakorlatba, és viselkedj annak megfelelően! Mivel Arjuna a hallottak és tanultak szerint cselekedett, megszerezte a legmagasabb a készségeket. Csak akkor válsz „Tudóvá”, Jnanivá, ha mindennapi életed során a megvalósításodat éled.
1934.12.12. este

50. A Sadguru nagysága, és „Te Az Vagy”

    Az „Igaz Mester”, a Sadguru nagysága végtelen. Akinek a Guruba vetett hite lecsökken, miután a Tudomást eléri, nem kapja meg a „Legfelsőbb Boldogság” örömét. A kudarc oka a Guruba vetett hit csökkenése. Az embernek még innia sem szabad anélkül, hogy előbb felajánlaná azt a Gurunak. Minden élvezni kívánt tettet és dolgot fel kell ajánlani a Gurunak, és csak azt kell elvenni, ami megmaradt. A „Te Az Vagy” (Tat Tvam Asi) nagy mondás „Vagy” szava csak akkor a Guru Kegyelme által érhető el. A Sadgurunak tett szolgálat a legmagasabb. A rajongás lehetővé teszi számodra, hogy elérd az állapotot, aminek nincs megfelelője a világon. Amikor az „Az”-t eléred, egy változás jön létre az értelemben, és egy illuzórikus gondolat lép az elmébe, amely azt kérdezi, hogy „Mi a fontossága a Gurunak?” Soha ne hagyj fel a Guru iránti rajongásoddal! Egyedül a Guruba vetett mély hit által fogod elérni a megvalósulást, és fogod látni, hogy minden a kívánságodnak megfelelően történni. A „Vagy” (Asi) szó jelentését valóságosan érezned, és tapasztalnod kell! Ismerd fel magadat Brahmanként, és érd el a végső megelégedettséget! Az Én-Tudomás elérése csak a rajongás hiányában érződik bonyolultnak. A Guru formájában minőséggel és formával bíró Brahman iránti rajongás (saguna rajongás) nagyon nehéz. A rajongó még akkor is veszteséget szenved, ha az erőfeszítéseiben a legcsekélyebb lustaság jelentkezik. Nem szabad a lustaságnak teret engedni az ember rajongásával kapcsolatban!

    Az összes vallással való felhagyásnak különleges a jelentése. Az a jelentése, hogy minden olyan szokásodat fel kell adnod, amely a test-tudatosságodat táplálja. Ez fogja számodra a sikert biztosítani a spirituális vállalkozásokban. A Kauravas (a Bhagavad Gitából) megölése azt jelenti, hogy megölöd a fizikai testtel való azonosságot. A „Küzdelmet” nevezik vallásnak. Ami a kötelesség útja (dharma). Küzdenünk kell azért, hogy megsemmisítsük a Tudatlanságot, és elnyerjük az Én-Tudomást. Ezt nevezik az ember természetes kötelességének (Swadharma). Ezért, kell cselekedned, a kötelességedet végezned, és ha a kötelességedet nem végzed, a sors bizonyos cselekedetre fog kényszeríteni, és bukás lesz a tapasztalatod. Az embernek követnie kell a „kötelességét” (dharma), és a harcot meg kell harcolnia! Tégy úgy, ahogy mondom neked! Bőséges tudással bírsz, de a hited kevés. Növeld a hited intenzitását! Növeld meg a Sadguruba vetett hitedet!

    Hinned kell Brahman „Abszolút” természetét! Brahmant kivéve semmi más nincs. Isten az érzésed szerint van. Az érzésedben lévő különbség csak a hitednek felel meg. Akik Istenné szeretnének válni, a rajongás útját kell követniük. Amikor a hűséged bebizonyosodik, Brahman állapota a tiéd. A számtalan nap fátylát el kell távolítani! Ha az Én-Tudomás megszerzése után gyengül a rajongás, akkor a Tudomás nem gyümölcsöző. Isten iránti rajongás által híres és befolyásos leszel a világban. Neki nincs szüksége semmire. Hol az elégtelenség az Ő hitében? Bár Krishna herceg volt, szolgálta a Guruját, és sok nehéz munkát végzett. Erőfeszítései azt eredményezték, hogy még Gurujánál is nagyobb gazdagság, az „Isteniség” gazdagsága lett a része. Mindenki azt a státust éri el, amelyre rászolgál. Az igazi hit következménye határozott és elkerülhetetlen.
1935.9.19. reggel

Kategória: Sri Siddharameshwar | Hozzáadta:: nisargadattin (2014 Június 29)
Megtekintések száma: 294 | Helyezés: 5.0/1
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]